2011. április 05., kedd, 07:31
Szerző: hvg.hu
Nem érdemes áresésre spekulálni az ingatlanpiacon, a kilakoltatási moratórium július eleji feloldásával várhatóan nem realizálnak számottevő engedményeket a majdani vásárlók – írja ingatlanpiaci szakemberekre hivatkozva a Világgazdaság.
Az elmúlt hónapokra jellemző volt, hogy a többségében készpénzes, nem befektetői vevőréteg kivárt az ingatlanpiacon, a kilakoltatási moratórium feloldásának esetleges árcsökkentő hatását remélve - írja a lap keddi számában. Több szakértői elemzés is szólt arról korábban, hogy nem érdemes a csodára várni, hiszen egyik szereplőnek sem érdeke áron alul a piacra szabadítani nagy tömegben az eladósodottak ingatlanjait, a vásárlók egy része mégis úgy gondolta, megvárja a tavaszi eseményeket – állítja a Duna House elemzése.
Rutai Gábor, az ingatlanközvetítő vezető elemzője szerint akik még az idén szeretnének lakhatási céllal ingatlant venni, ne számítsanak a moratórium feloldásának vélt hatásaira. A júliusi – esetleges – feloldást követően ugyanis nem kezdődnek el tömeges árverések, értékesítések. A bankoknak először is köteles eljárási rendjük van a lefolytatásra, vagyis legalább 2 alkalommal kell felszólítást küldeni, ez újabb heteket jelent, illetve érdekük a megegyezés erőltetése is, ami további hónapokat vesz igénybe. Ha csak ezt vesszük figyelembe, könnyen bekövetkezhet, hogy csupán a lomha adminisztrációs eljárás miatt is az ügymenetek nagy része belecsúszik a következő téli időszakba, vagyis a következő kilakoltatási moratórium periódusába. A most érintett ingatlanok nagy része tehát legkorábban 2012 tavaszán jelenhet meg a piacon.
Az is jól látható, hogy a nehéz helyzetbe került adósok kezelését akár a moratóriummal, akár az eszközkezeléssel meg fogja oldani a kormányzat, ezek az ingatlanok azonban nem kerülnek olcsón a piacra – tette hozzá Rutai Gábor. Ennek megfelelően a szakember álláspontja az, hogy nem várható változás a lakáspiacon, már csak azért sem, mert a lakásárak a mélyponton vannak, így további esést nem hozhat a moratórium meghosszabbítása. „A történteket kezdik összerakni a vásárlók is, azt tapasztaltuk a tranzakciószámok növekedésében is márciusban. Az év további részére nehéz jóslatokba bocsátkozni, arra számítunk az idén, hogy az árak már megtalálják ideális helyüket” – mondta a szakember.
***
Elkészült a lakáshitelesek mentőcsomagjának kerete
2011.04.05 09:03 - portfolio.hu
Elkészült az a szakmai koncepció, amely révén megkezdődhet a bajba került lakáshitelesek megsegítése - tudta meg a Magyar Hírlap. A cikk rámutat, hogy legalább tucatnyi jogszabályt kell módosítani, de - ellentétben az elmúlt hetek híráramlásával - szó sincs árfolyamrögzítésről. Arról viszont igen, hogy egy meghatározott árfolyamszint felett az állam átvállalja a terheket.
Jelenleg 115 ezer adós tartozik a "kezelhetetlenül" súlyos helyzetűek közé: ők a hitelükkel kilencven napon túli késedelemben vannak, s minden hónap késlekedéssel újabb öt-hatezer adós kerülhet ebbe a táborba - írja a lap.
A kormány előtt lévő szakmai koncepció abból indul ki, hogy első körben a kölcsönükkel három hónapon túli késedelemben lévők helyzetén kell változtatni, akik esetében a tőketartozásuk, vagyis a kamatoktól és különböző díjaktól megtisztított adósság is meghaladja az ingatlan értékének átlagosan a harminc-negyven százalékát.
Az államilag támogatott hitelezésre a költségvetésben ötven-hatvan milliárd forint lesz elkülönítve. Ez a kölcsön váltaná ki a jelenlegi hitelt, feltéve, ha együttműködik az ügyfél. Azokban az esetekben, amikor már piaci eszközökkel nem kezelhető a helyzet, szociális bérlakásokká alakítanák át a jelenleg a hitelezők tulajdonában lévő ingatlanokat - számol be a lap a koncepció keretéről.
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy mind a hiteleiket nem teljesítő adósok, mind pedig a bankok mentesülnek majd azoktól a tranzakciós költségektől, amelyeket az állam adók módjára hajt be. Jelenleg ugyanis ajándékozási illeték, továbbá egészségügyi hozzájárulás társul egy-egy kölcsön elengedéséhez.
A korábbi kormányzati jelzésekben is szereplő "árfolyam-rögzítés" helyett egy meghatározott árfolyamszint felett az állam átvállalja a terheket (korábban 190-200 forintos tartomámy hangzott el a svájci frankalapú hitelek esetén). Az így képződött hátralék pedig később - a forint erősödése révén - "eltűnne".
A lap arra is kitér, hogy az elképzelések szerint a jogalkotó az eddigi felére szállítaná le az elképesztően magas végrehajtási díjat is, illetve a lakáshitelek esetében a néhány tízezerre becsült adóstársak helyzete is változhat. Ők korábban zálogkötelezettként kerültek a rendszerbe, az új szabályozás alapján már nem az adóssal szemben támasztott követelményeknek kellene megfelelniük.
A fenti információk alapján valóban közeledik az álláspont a kormány és a bankszektor között. Az eddigiek alapján az látszik, hogy a probléma megoldása mind az állami költségvetésnek, mind a bankszektornak áldozatokkal jár, de várhatóan sikeresen kezel egy fontos társadalmi problémát.
